Önfegyelem

Az önfegyelem nem személyes jellemvonás, hanem technika a mentális váz létrehozására, módosítására. Mindenki, aki kereskedik megtanul valamit, de nagyon kevesen tanulják meg azt a magatartást, amely nélkülözhetetlen a hosszú távú nyertessé váláshoz. Az különbözteti meg a sikeres trédereket a nem sikeresektől, hogy a nyerteseknek van egy olyan beállítottságuk, amely lehetővé teszi a számukra, hogy nyugodtak, fókuszáltak és magabiztosak maradjanak a kedvezőtlen és kiszámíthatatlan piaci helyzetben is. Ennek eredményeként nincsenek kitéve a szokásos félelmeknek és hibáknak.
Nehéz felfedezni a zavaró gondolatot amely kiesést okoz a fókuszálásban vagy a koncentrációban. Ha azon veszed észre magad, hogy nem a célodra, vagy a cél teljesítéséhez szükséges lépésekre koncentrálsz, tereld vissza a gondolataidat, szavaidat és tetteidet, hogy azok újra a célra irányuljanak. Minél gyakrabban csinálod ezt, annál gyorsabban hozod létre azt a mentális vázat amely úgy fog működni, ahogy az a célodnak megfelelő. Amikor a célod tiszta, és semmilyen más energia nem zavarja, akkor jobb a fókuszálási képességed, és valószínűbb, hogy eléred amit akarsz.
Akármit gondolsz, mondasz vagy teszel, az energiát ad, valamilyen hitet a mentális rendszeredben. A kívánság erő.
 

Érzelmek

A kereskedés pszichológiájának köszönthetően az érzelmek olyan skáláját élheted át, amelyről eddig nem tudtál. Az érzelmi elemek teljes kiiktatása nem lehetséges, de az érzelmekből és a személyiség jegyekből fakadó hatásokat a tapasztalt profik minimalizálni tudják egyrészt a megfelelő mentális hozzáállás kialakításával, másrészt a tanuláson és a kereskedési stratégiák használatán keresztül, melyek keretet képeznek a kereskedő döntéseihez. Ha van egy jól összeállított kereskedési rendszered, amelyben maximálisan bízol, akkor mentálisan is biztonságban érzed magad, így ezek az érzelmek kevésbé, vagy egyáltalán nem fognak hatni rád. Kereskedésünket alapvetően két érzelem mozgatja. A félelem a veszteségtől és a vágy a nyereségre. Ahhoz, hogy profitot tudj csinálni, mások érzelmei által keletkezett mozgásokból meg kell tanulnod felismerni a mozgások mögött meghúzódó hangulatot éppúgy, mint a saját érzelmeidet, illetve meg kell tanulnod uralni őket ahhoz, hogy fegyelmezett traderré válj.
 
Kapzsiság
A modern társadalmakban a média felerősíti az emberekben eredendően meglévő kapzsiságot (reklámok, filmek, magazinok stb.) Sokan nem is tudnak arról, hogy így mennyire kapzsivá váltak. A kapzsiság az egyik legfőbb érzelem, melyet a kezdő kereskedő átélhet. Nem minden esetben rossz, hiszen van előnyös oldala is, mégpedig az, hogy motivál a tanulásra, a cselekvésre, a fejlődésre, egyszóval hajt a cél felé. Azonban kordában kell tartani, mert óvatlanná, vakmerővé tehet, és ez végzetessé válhat.
 
Félelem
A félelem a másik mélyen beágyazott érzelem, amelyet közvetlenül befolyásolja a kereskedési döntéseket. Jelenléte érthető a pénzügyi piacokon, hiszen mindenki fél a pénze elvesztésétől. Valójában a veszteségektől való félelem mélyen gyökerező oka a nyomortól való félelem, hiszen senki nem akar szegény lenni. Ez az érzés komoly akadálya a kereskedésnek, beszűkíti a látóterünket, így nem veszünk észre sok fontos információt. A túlzott félelem könnyen megbéníthatja a kereskedést, megakadályozhatja a kereskedőt abban, hogy képes legyen döntést hozni. Ekkor a tréder a végtelenségig elemzi a helyzetet, mielőtt pozíciót nyit, és lemarad a jó belépési lehetőségekről. Amikor félelmet érzel, gondold végig, mi a lehető legrosszabb, ami történhet. Ha betartod a szabályaid, akkor legfeljebb az előre beállított veszteséget szenveded el, amelyet már a pozíció megnyitásakor felvállaltál, és beletörődtél az elvesztésébe. Ennek ellenére mindig törekedj arra, hogy elkerüld a legrosszabbat, és legalább annál egy fokkal jobbat hozzál ki a trédből, azaz csökkentsd a kockázatot.
 
Ne próbálj harcolni a félelem ellen, mert nem küzdelemben tudod legyőzni, hanem egy döntésben. Döntsd el, hogy akarsz-e félni vagy sem. Ha sikeres szeretnél lenni, akkor amellett dönts, hogy nem félsz, és váltsa fel ezt a negatív érzést az óvatosság. Kezeld a stopjaid, méretezd helyesen a pozíciókat.
Amennyiben a félelem a múlt veszteségeiből táplálkozik, tudatosítani kell, hogy a múlt nem a jelen és nem a jövő. Minden pillanat egyedi a piacon, ami volt, azt le kell zárni, el kell felejteni, és csak a leszűrt tanulságot kell belőle megtartani – már ha volt. A félelmeknek mintegy 90%-a alaptalan, nem válik valóra, tehát felesleges energiát von el, és az állandó aggódás miatt kevésbé tudunk az igazán fontos dolgokra koncentrálni. Nem kell félni a veszteségektől, ezek a piac természetes velejárói. Korlátozd le őket, és ismerd a mértéküket, mert csak addig félelmetes valami, amíg meg nem ismered. Ha megtanulod kezelni a félelmeid, egyre könnyebb lesz a kereskedés, majd egy idő után már nem is lesz félelem. Azonban a túlzott magabiztosságtól óvakodj, legyél alázatos a piaccal szemben.

Kereskedés VS. érzelmek

 
Félelem
  • Ha túl korán kiszállsz egy pozícióból, mert féltetted a már meglévő profitot, ám utána végig kell nézned, ahogy tovább megy az árfolyam abban az irányban, amerre először gondoltad. Így sokkal kevesebbet nyertél a félelem miatt.
  • Ha túl későn szállsz be egy pozícióba, amikor a mozgás nagy része már nélküled megtörtént, az származhat az attól való félelmedtől, hogy esetleg veszteség fog érni.
Kapzsiság
  • Ha túl sokáig maradsz egy pozícióban és végignézed, ahogy a piac visszaveszi a profitod egy részét, azt a kapzsiságnak köszönheted.
  • Ha nem zárod le a veszteséges pozícióidat és hagyod, hogy a kis veszteségek nagy méreteket öltsenek – mert abban a reménykedsz, hogy talán most már fordul a piac – az a kapzsiság jele.
  • Ha túl korán szállsz be egy pozícióba, amikor még a piac nem is adott jelet az irányra vonatkozóan, akkor ismét engedtél a kapzsiságnak.
Meg kell találnod az egyensúlyt és a harmóniát a kereskedésben, mindig tudnod kell, hogy mikor mit csinálj. Ha az érzelmeidre hallgatnál, abból káosz lenne, fejvesztett kereskedés, az pedig törvényszerűen a tőkéd elvesztéséhez vezetne. Ezért, hogy ne érzelemalapú kereskedést folytass, be kell vezetned számos szabályt, és rendszerbe foglalni azokat. Ez lesz a kereskedési stratégiád, amely megmondja, hogy mit kell tenned a legkülönbözőbb helyzetekben. Csakis a stratégiáddal és annak szigorú, pontos betartásával zárhatod ki a döntéseidből az érzelmeket. Ettől még lesznek érzéseid, hiszen nem vagy robot, de uralod őket, és nem azok mondják meg, hogy mit tegyél. Amikor megalkotod a szabályaid, higgadt vagy és józanul gondolkodsz, így azok nagy segítségedre lesznek bármilyen piaci szituációban. Ez az út vezet a magabiztossághoz.

A szabadság veszélye

A szabadság jó, és az emberek nagy része szabadságra vágyik, törekszik rá, vagy sóvárog utána. A tőzsdei kereskedésben senki nem mondja meg, hogy mit tegyél, mikor dolgozz és mennyit. Teljesen a magad ura vagy és szabad. Rengeteg lehetőséged van a kereskedésre, amelynek csupán a tőkéd szabhat határt. Azonban az ekkora szabadság veszélyekkel is járhat egy ilyen környezetben. A legtöbb embernek nincs meg a pszichológiai felkészültsége, hogy helyesen kezelje ezt a végtelen szabadságot, és óriási károkat okoznak maguknak mind anyagi, mind lelki értelemben. Önmaguk urai akarnak lenni, de nem tudnak, mert az nem is olyan egyszerű.A piac által kínált számtalan lehetőséghez való hozzáférés, párosítva a végtelen lehetőségek megvalósításával és a teljes szabadsággal, olyan speciális pszichológiai kihívások elé állítja az egyént, amelynek létezéséről nagyon kevesen tudnak, illetve annak kezelésére még annál is kevesebben vannak felkészülve.
Semmi, amit a társadalomban teszünk, nem készít fel arra, hogy teljesen kötöttségmentes környezetben hatékonyan működjünk, és alapból nincsenek meg az ehhez szükséges pszichológiai eszközeink. Mindegyikünk valamilyen szociális környezetbe született, a szociális struktúrák szabályokból, kötöttségekből, korlátozásokból állnak, amelyek megszabják, hogy az egyének a szociális struktúrában hogyan – vagy hogy nem – fejezhetik ki magukat.
 
Elménk struktúrájának legnagyobb részét szociális fejlődésünk során kapjuk, más emberek döntéseire alapozva. A mi elménkbe ég bele, de nem tőlünk származik. Az életünk során kiépült és rögzült öntudatlan szokásainkat, hiteinket visszük a tőzsdére, és velük akarunk operálni.A legtöbben nincsenek tudatában, hogy milyen gyermekkori emlékek, elvárások és tiltások korlátozhatják jelenlegi gondolkodásukat. Rendkívül fontos az, hogy mit látunk a szüleinktől, milyen kijelentéseket hallottunk a környezetünktől. Gondolok itt a pénzzel kapcsolatos hiedelmek rendszerére, a nyereséghez, a veszteséghez, a sikerhez való hozzáállásra, az önértékelésünkre; ugyanis ezek mind végigkísérik az életünket, és jellemzően a tudat alatti tartományban alapvetően meghatározzák a pénzel kapcsolatos bánásmódunkat, hitrendszerünket, valamint a vágyainkat. Ha valaki egész kicsi korától azt hallja otthon, hogy a gazdagok mind tolvajok és tisztességtelenek, és a pénzért fizikailag keményen meg kell dolgozni, akkor neki valószínűleg nehézségei lesznek a kereskedéssel, mivel legbelül nem hiszi el, hogy így is lehet becsületesen pénzt keresni. Ez a programozás addig nem fogja engedi, hogy nyerjen, amíg rá nem ébred, hogy mit kell felülírnia.
 
Ahhoz, hogy sikeres kereskedő legyél, nem biztos, hogy egyből fel kell oldanod minden múltbéli frusztrációdat és csalódottságodat, de nem tudhatod, hogy mennyi munkát és figyelmet kell még beletenned a kereskedéshez szükséges mentális struktúrád felépítésébe. A kereskedésben semmi sem kezdődik anélkül, hogy te akarnád, hogy kezdődjön, és minden addig tart, amíg te akarod. A piaci környezetben gyakorlatilag szinte minden szabályt te hozol, néhány formális dolgot leszámítva.